We’ve updated our Terms of Use to reflect our new entity name and address. You can review the changes here.
We’ve updated our Terms of Use. You can review the changes here.

Fagyott k​ö​nnycseppek

by Gormoth

/
1.
Erezd el a kezem, hagyj elmenni, Kínoz a fájdalom, Ne sírasd a lelkem, majd megpihen, A végtelen tájakon. Újjászületek majd a csillagok között, Én leszek a hópehely az arcodon, Én leszek a bánat a szíved mélyén, Én leszek az eső a lélek partodon. "De fönn a hegyen ágyat bont a köd, mint egykor melléd: mellé leülök. Bajos szél jaját csendben hallgatom, csak hulló hajam repes vállamon." (József Attila: ÓH SZÍV! NYUGODJ!) Én leszek az Óceán a szemedben, Én leszek a Föld majd végül eltemet.
2.
Sétálok a lehullot faleveleken, Társam a magány és a csendes erdő, Mely már érzi a pusztulás szelét, Az emberiséget mely mély fertő. "Gyászt árasztott és hallgatást zárt ablaka, tornya, orma, minthogyha a puszta falak közt a néma halál lakozna. " (Heinrich Heine) Leülök a folyó partjára, Arcomra ráfagynak a könnycseppek, Lassan ideje a végső távozásnak, Hallom hangját a koporsószögnek. A falevelek már lehulltak, Akár az álmaink, Mint az emlékeik elszálltak. Örökké.
3.
Állok a fagyos tarlón , nézem a csillagokat, Nézem az életem, hogy vész el az Ürességben, Állok a fagyos tarlón , nézem a csillagokat, Nézem a tájat, a haldokló horizont fényét. "Jártál-e mostanában a csendes tarlón este, Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér," (Tóth Árpád: ŐSZI KÉRDÉS) Állok a fagyos tarlón , nézem a csillagokat, Nézem a Létezést, ahol már minden elrohadt, Állok a fagyos tarlón , nézem a csillagokat, Nézem a virágokat, elhervadnak Örökké. Fog meg a kezemet, elviszlek a csillagok közé. Nyújtsd fel a kezed, Gyűrd össze a Világot, Nyújtsd fel a kezed, Gyűjtsd össze a Csillagokat.
4.
Állok a Kárpátok fagyos ormain, Ahol csillagtalan a roppant éjszaka, Állok a Kárpátok fagyos ormain, Ahol az árnyak körülölelik a lelkem. "Ősz halk szele rázza a fákat, az éj nyirkos, hideg. Szürke köpenyben az árva erdőben léptetek." (Heinrich Heine) A sápadt Holdfénye világítja az utamat, A magány keserve borítja be az ösvényt, A sápadt Holdfénye világítja az utamat, Megfagyott könnyeim áztatják az erdőt. Csak nézem hogy száll el az életem, Hogy hervadok el a végtelen Ürességben, Csak nézem, hogy vállok semmivé, A Kárpátok felett, a csillagtalan égen.

about

Cover: Julius Sergius von Klever

credits

released February 29, 2024

license

all rights reserved

tags

about

Gormoth Hungary

Gormoth is the old name of my hometown, recorded in 1219.

contact / help

Contact Gormoth

Streaming and
Download help

Redeem code

Report this album or account

Gormoth recommends:

If you like Gormoth, you may also like: